Az FC Barcelona színeinek és mezeinek kialakulása szoros kapcsolatban áll a klub identitásával, filozófiájával és kulturális örökségével. A katalán főváros egyik legfontosabb és legismertebb szimbólumáról van szó, amely sokkal többet jelent, mint egy egyszerű trikó – a Barcelona mez a hűség, a közösség és a sport iránti szeretet jelképévé vált.

Barcelona mez története több mint egy egyszerű sporteseményt vagy csapatot jelképez. Az FC Barcelona 1899-es alapítása után a klub első meze nem sokban hasonlított a mai, világszerte ismert formához. A csapat kezdetben egy egyszerű fehér trikót viselt, de már az alapítók, köztük Joan Gamper, szeretett volna egy egyedibb megjelenést biztosítani a csapatnak. Az első Barcelona mez dizájnja 1900-ban változott, amikor a kék és a gránátvörös színek megjelentek a trikókon. E színek választása nem volt véletlen: a kék a sport és a hűség szimbólumaként, míg a gránátvörös a dinamizmust és az erőt képviselte. A Barcelona színeinek kiválasztása tehát egy tudatos döntés volt, mely a katalán identitásra is utalt, hiszen Barcelona nemcsak egy futballklub, hanem a katalán kultúra és politika fontos szereplője is. A kék és a piros csíkok szélessége és elrendezése az évtizedek során változott, de a színpár megmaradt a klub alapvető szimbólumaként.

A Barcelona mez dizájnja az 1950-es években kezdett igazán változni, amikor a csapat növekvő nemzetközi hírneve révén a világ szeme előtt szerepelt. A 80-as években a csíkos dizájn mellett a klub még több részletre kezdett figyelni, hogy minél inkább kiemelje a csapat egyediségét. A mezeken megjelentek az Adidas logója, valamint a szponzorok, de a kék-piros színkombináció mindig is megmaradt. A mez egyfajta státusszimbólum lett, amelyet a Barcelona szurkolói nemcsak a stadionban, hanem a mindennapi életben is büszkén viseltek.