A legtöbbször már egy kisebb vállalkozás gondtalan működéséhez is elengedhetetlen, hogy a információtechnológiai háttér minden szempontból kifogástalan legyen. Noha eleinte azt gondolhatnánk, hogy ezeknek a folyamatoknak a felügyeletét akár mi magunk is el tudjuk majd végezni, az esetek döntő többségében ez nem épp a legoptimálisabb döntés.

Egy rendszergazda ugyanis tökéletesen tisztában van azzal, hogy a problémák elkerülése érdekében minden apró részletre kiemelt figyelmet kell fordítani. Ezek közül kétségtelenül a hardverkezelésre helyeződik általában a legnagyobb hangsúly, hiszen a fizikai részegységek meghibásodása komoly anyagi károkat okozhat, ráadásul a helyrehozatal rengeteg időt felemészthet. Ugyanakkor a rendszergazda nem csupán a különböző komponensek telepítését, beállítását és folyamatos felügyeletét végzi. Sok esetben rá hárul a szoftverek kalibrációja és a szükséges frissítések elvégzése is. Utóbbi biztonsági szempontból is kardinális jelentőséggel bír, tudniillik a folyamatos javítások telepítése a frissen felfedezett hibák kiküszöbölése miatt kulcsfontosságú.

Nagyobb létszámmal bíró cégek vonatkozásában ugyancsak a rendszergazda feladata a munkatársak fiókjainak kezelése. Laikusként talán azt gondolhatnánk, ez nem egy bonyolult folyamat, ám ez korántsem igaz. A hatékonyság és az adatvédelem szempontjából ugyanis döntő befolyással bír a jogosultságok és a folyamatos naplózás precíz kalibrálása. Szorosan ide kapcsolódik még a hálózatkezelés is, ami az egyik legnagyobb tapasztalatot igénylő teendő egy rendszergazda számára. Tudniillik ha itt valami fennakadás történik, az akár teljes leálláshoz is vezethet – nem ritkán akár hosszabb időre -, ami óriási kieséssel járhat. Emellett ügyelni kell még a folyamatos dokumentálásra, a monitorozásra, az automatizálásra, azaz a rendszergazda egy kifejezetten komplex munkakörnek tekinthető.