Építkezések során gyakorta elengedhetetlen olyan betonegységek kialakítása, amelyek precízen meghatározott méretekkel rendelkeznek. Ezt a legegyszerűbben öntéssel lehet megvalósítani, ám a formákat meg kell tartani az alapanyag megszilárdulásáig. Szerencsére erre ma már kiváló eszközök érhetők el, nekünk csupán annyi a dolgunk, hogy kiválasztjuk a számunkra legoptimálisabbat.

Tudniillik egyáltalán nem mindegy, végül melyik zsaluanyag mellett határozunk majd. Ugyanis a kivitel nem csupán az elkészült munka minőségét határozza majd meg, hanem azt is, menet közben mennyire lesz egyszerű dolgozni az eszközzel. Mióta széles körben elterjedt a beton használata, azóta a fa zsaluanyag a legnépszerűbb alternatíva, méghozzá jó okkal. Egyrészt a 20. század közepéig ez volt a legkönnyebben hozzáférhető alternatíva, emiatt aztán ezt alkalmazták, ez a megoldás pedig azóta is velünk maradt. Ráadásul a fa – különösképp a nyárfa, illetve a fenyő – kellő szilárdsággal rendelkeznek, így nagyobb terhelés esetén is helytállnak.

Napjainkban azonban már szép számmal léteznek egyéb zsaluanyag alternatívák és bizonyos felhasználási területen feltétlenül számolni is kell ezekkel. A műanyag például jó néhány olyan előnnyel rendelkezik, ami indokolttá teszi alkalmazását. Az egyik ilyen, hogy rendkívül alacsony bekerülési költséggel bír, noha kiválóan alkalmazható nagyobb projektek esetében is. Speciális, úgynevezett biztonsági reteszelővel ellátott kapcsolós rendszerű modellek vonatkozásában pedig rendkívül gyorsan összeállítható – és szétszerelhető – az adott forma, így a folyamatok során rengeteg időt megspórolhatunk. Az acél zsaluanyag legnagyobb erőssége a strapabírósága, így a fokozott terheléssel járó kivitelezések elsősorban ezzel valósíthatók meg.